Kétnapos üléssel kezdődik a parlament őszi ülésszaka
Lesznek megemlékezések, illetve hat nemzetközi egyezményről is szó esik majd.
Lesznek megemlékezések, illetve hat nemzetközi egyezményről is szó esik majd.
A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
Eredetileg december 12-én ért volna véget az őszi parlamenti ülésszak, de egy nappal ki kell tolni, különben nem jutna idő megszavazni azt a sok törvényjavaslatot, amit rohamtempóban tolt be a kormány és a Fidesz. Így december 13-én nyomhatják a gombokat és vitázhatnak Ukrajnáról is.
A miniszterelnök felszólalása nyitotta az Országgyűlés őszi ülésszakát: Orbán Viktor szokás szerint értékelt és feladatokat szabott. Kiderült, hogy lesz novemberben nyugdíjkiegészítés és az is, hogy megszorítások viszont nem lesznek. Az akkugyárak kérdése különösen sokszor vetődött fel az ülésen, kövesse vissza tudósításunkkal a részleteket.
Elfogadta az Országgyűlés a jegybanktörvény módosítását, amely amellett, hogy elvonja a jegybank osztalékának felét, megemeli a kormányt egyre élesebben bíráló jegybankelnök Matolcsy György fizetését, aki így januártól 12 átlag magyar bérét kapja majd.
Szavazógéppé silányította Orbán Viktor a parlamentet, miközben sok fontos döntést be sem visznek a képviselők elé. Az ellenzéki javaslatokkal nem, az ellenzékkel magával viszont foglalkozik a kormánytöbbség, ahogy innen üzen Brüsszelnek is.
A független Hadházy Ákos azonban most sem tehet esküt.
De a legaktívabb így sem ő volt, hanem a KDNP-s államtitkár, Rétvári Bence.
Rendhagyó módon csupán egyhetes üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők hétfőn a kormány tagjait interpellálhatják, majd kedden tizennyolc előterjesztésről dönthetnek.
Ellenzéki akció fogadta az Országgyűlés őszi ülésszakán felszólaló miniszterelnököt, aki nem zavartatta magát, hanem a maga kezébe vette az irányítást. A kormányfő rövid beszédében a sikerekről beszélt, szerinte nevetséges a 21. században a sajtószabadságot hiányolni, Gyurcsány Ferencet pedig az őszödi beszédre emlékeztette.
Ma dönt a Parlament a DK-s Varju László mentelmi jogának felfüggesztéséről, a képviselő sajtótájékoztatóján azt mondta, koncepciós eljárásnak véli a vádakat. A gyanú szerint a képviselő fizetett volna egy másik jelöltnek 2018-ban, hogy lépjen vissza a javára.
Alapvető változást hozhat a parlamenti politizálásba az önkormányzati választás eredménye: ahogy Orbánnak meg kell gondolnia, kifizetődő-e pár flegma válasz, úgy az ellenzéknek is el kell hagynia a folyamatos "lőrincezést". Az már most látszik, hogy az Alaptörvény tervezett módosítását is újra kellett gondolni: egy elvesztett Budapesttel és ennyi ellenzéki nagyvárossal nehezebb a keveseket érintő, de szimbolikus ügyekben drasztikusat lépni. Az újságírókat minden esetre máris megrendszabályozta Kövér László. Domány András, Joó Hajnalka és Tóth Richárd írása.
Orbán Viktor másra hagyta a piszkos munkát: a parlamentben nem ő, hanem Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hazaárulózta le azokat az ellenzéki képviselőket, akik megszavazták a Sargentini-jelentést. Ő csak Leónidasz spártai király átkát szórta a fejükre: "élj örökké", ezt üzente nekik. Megvolt az első jelentős Gyurcsány–Orbán-csörte is, a DK elnöke Orbán szemébe vágta, hogy diktátor.